Olasz utam - 4-5. Ferrara

4. nap – 2025. február 22. – Költözés: Vicenzából Ferrarába

Nem igazán tudok és nem is akarok túl sokat mondani erről a napról. Tudtam, hogy jó lesz elhagyni ezt a kis koszos airbnb-t, de fogalmam sem volt, hogy mi mást fogok érezni még utána.

4:00 - Giuseppe, a tulajdonos köhögési rohamot kap, kirohan a hálószobájából, és felkapcsolja az összes villanyt. Erre nyilván felébredtem, és kellett egy kis idő, míg vissza tudtam aludni.

5:40 - Bangladesnél a megszokott időben megszólal az ébresztőóra, 3 napja együtt kelünk ugyebár, minden reggel. Már azon voltam, hogy odaszólok: "Majd én kinyomom! Odarakjam a kávét?", de a valóságban nem ébredt fel rá, először, másodszor és még egy harmadik szundira is szükség volt indulás előtt. 

9:00 - Végre felébredtem és összepakoltam. Indulás!

Italo - az olasz gyorsvonat

Határozottan ez volt a napom egyik fénypontja. A vonat, amit az első pillanattól kezdve csodáltam, amikor megláttam. Azóta vágytam rá, hogy ki is próbáljam... Hosszas hezitálás után úgy döntöttem, hogy beadom a derekam, és kipróbálom a padova-ferrara útszakasz megtételére, amely mindössze 30 percig tart. 12:35-kor kellett volna indulnia, de alig értem el a helyemre, amikor éreztem, hogy megmozdul:12:34:30. Nem tökölt sokáig! Ezt nevezem!
Azonban mikor ültem a vonaton, kicsit bamba voltam. Csak néztem ki az ablakon, és élveztem a sebességet és a professzionalizmust. És az óriási megkönnyebbülést, hogy mindent Vicenzában magam mögött hagyhattam.

Ferrara – kiütve

Megérkeztem az új airbnb-hez, találkoztam Fabiolával, a tulajdonossal, és egy hatalmas szobában találtam magam - teljesen egyedül. Fogalmam sincs mi ütött belém, de azonnal elaludtam és egy órán keresztül rémálmok gyötörtek, egy domboldalon lökdöstek le és hordókat dobáltak rám. Amikor már az alvás sem tett jobbat, felkeltem és kimentem a hosszú futásomra.

Ferrara - Városfal

15 km-t futottam, beleértve a városfal útvonalát és egy kicsit azon kívül is. Ezt így is terveztem, hiszen 1:25 állt rendelkezésemre és szerettem volna kihasználni, amihez a városfal hossza nem volt elegendő. Fáradt voltam a futás elején és gyomrom mocorgott, de mégis nagyszerű érzés volt ott futni, és felfedezni Ferrarát és a külvárosát, mindenképpen segített az Airbnb rossz tapasztalatának elfeledésében. Valahogy nem rémlett, hogy egy jó vagy rossz szálláshely mennyire tudja befolyásolhatja egy utazás élményét. Vicenza ettől még csodálatos helyként él az emlékeimben, és noha élveztem a ferrarai futásomat, Vicenza utcái sokkal varázslatosabbak voltak és természetesen felemelőbbek is, különösképp mikor elértem a Mount Berico lábát.

Ferrara - városnézés

Ma az egész napot Ferrarában töltöttem. A Chiesa di Santa Maria in Vado-ban indult a napom. Teljesen megfeledkeztem róla, amikor beléptem, hogy egyébként vasárnap van és néhány perccel múlt 10 óra, így eltartott egy ideig, míg ráeszméletem, hogy ez nem egy különös rendezvény, hanem a szokásos vasárnapi mise. Maradtam egy ideig nézelődni, és körbesétáltam az oldalhajó egyes részeit, amikor hirtelen meghallottam a gitár hangját, és ahogy a hívők a "Halleluja"-t kezdték énekelni, miközben ritmikusan tapsoltak hozzá. Lélekemelő volt. Tudtam, hogy meg kell néznem ezt a templomot és tudtam, hogy ott kell kezdenem a napomat. Most már azt is tudom, hogy miért.